Irányt mutatunk!

Várakozáson felüli RMDSZ-siker a romániai EP-választáson

Romániában 2024. június 9-tartották meg az európai parlamenti választásokat, melyen tisztán arányos, listás rendszerben dönthetett a 18 millió választásra jogosult állampolgár a 33 EP-mandátum sorsáról. A pártoknak a mandátumszerzéshez az 5%-os küszöböt kellett átlépniük, míg a független jelölteknek az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszámot kellett elérniük (a végeredmények alapján az érvényes voksok 3,03%-a volt szükséges a képviselői hely megszerzéséhez).

Az 52,4%-os országos részvételi arány az eddigi legmagasabb a romániai EP-választások történetében. A választók mobilizálása főként azért volt ilyen sikeres, mert az EP-választásokkal egyszerre került sor a helyhatósági választásokra. Bár a legdélibb megyékben volt a legmagasabb a részvétel, az erdélyi megyék is jól szerepeltek, kifejezetten magas részvételi arányok voltak a korábbi választásokhoz képest. A legalacsonyabb részvétel ezúttal is Bukarestben volt, ehhez hozzájárult a vártnál talán kisebb a verseny a főpolgármester-jelöltek között. A moldvai régióban kevesen járultak az urnákhoz, ami összefüggésben lehet azzal, hogy arányaiban innen vándoroltak el a legtöbben Nyugat-Európába.

Az ország nagy részén nőtt a részvétel 2019-hez viszonyítva. Erdélyben az északi megyékben volt a legnagyobb a növekedés. Bukarestben, Kolozs, Szeben, Temes, Brassó, Iași, Galac, Konstanca megyékben csökkent a részvétel a legutóbbi EP-választáshoz képest. A magyarok által legnagyobb arányban lakott megyékben nőtt a részvétel a 2019-es adatokhoz képest, leginkább Kovászna, Szatmár és Szilágy megyékben.

A bukaresti kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) közös listája a közel 9 millió érvényes szavazat 48,55%-át kapta, ami 19 mandátumot jelent. A jobboldali szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a szavazatok közel 15 százalékát megszerezve hat képviselőt küldhet az EP-be. Az USR, a Népi Mozgalom Pártja (PMP) és a Jobboldal Ereje (FD) által létrehozott Egyesült Jobboldal Szövetség (ADU) a saját várakozásaiktól jelentősen elmaradva az érvényes voksok csupán 8,7%-át tudta megszerezni (3 mandátum). A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) az érvényes voksok 6,48%-át (579 180 szavazatot) megszerezve két képviselőt küldhet Brüsszelbe, Winkler Gyula és Vincze Loránt személyében. 5,03%-os eredménnyel átlépte a bejutási küszöböt az SOS Romania párt is, amely szintén két képviselőt küldhet az EP-be. 3,08%-ot szerzett Nicolae Ștefănuță, aki független jelöltként jutott be az EP-be.

Az RMDSZ által megszerzett közel 580 ezer szavazat bő százezerrel több voks, mint a párt 2019-es EP-választáson elért eredménye. Annak tükrében pedig különösen figyelemre méltó ez a szavazatszám, hogy utoljára 20 évvel ezelőtt tudott az RMDSZ ennél több voksot begyűjteni.

Nincs meglepetés abban, hogy mely megyékből kapta az RMDSZ a legtöbb voksot, meghatározza ezt a magyarok lélekszáma az adott megyében. Hargita megyében közel 112 ezer, Maros megyében 89 ezer, Kovászna megyében bő 64 ezer szavazatot szerzett. 2019-hez képest másfélszer több szavazatot szerzett Szatmár megyében, a 18 ezres voksszám növekedés a legnagyobb mértékű bővülést jelenti a megyék rangsorában. Maros és Kovászna megyékben nagyjából azonos számban, 12–13 ezerrel nőtt a szavazatok száma, Hargita megye ettől némiképp elmarad, ott 8500-zal voksoltak többen az RMDSZ-re, mint 2019-ben. Ennél több, 9500 új szavazatot kaptak Bihar megyében.

Erdélyben 532 ezren szavaztak az RMDSZ-re, ami, ha szűken is, de önmagában elegendő lett volna a parlamenti küszöb átlépésére. A Kárpátokon túlról közel 45 ezer szavazat érkezett, azaz mintegy 10 ezerrel több, mint 2019-ben. Ellenben külföldről megfeleződött a szavaztok száma, kétezerrel kevesebb érkezett az RMDSZ listájára 2019-hez képest. A moldvai Bákó megye mellett (4540 szavazat) a déli Gorj (1738 voks) és Dolj megyében (3575 voks) is számottevő szavazatot kapott az RMDSZ-lista.