A szerbiai előrehozott parlamenti választás első pillantásra elsősorban arról szól majd, hogy az Aleksandar Vučić nevével fémjelzett politikai rendszer képes-e megtartani hatalmát a közel két éve tartó társadalmi és politikai tiltakozások után. A választás azonban a vajdasági magyar közösség számára is fontos fordulópont lehet. Nem pusztán azért, mert a következő parlamentben is szükség van magyar képviselőkre, hanem azért, mert könnyen lehet, hogy az a belgrádi politikai környezet, amelyben az elmúlt években a magyar érdekképviselet működött, jelentősen megváltozik.
Szlovákiában jelentős magyar anyanyelvű roma közösség él, de létszámukról, jellemzőikről nagyon kevés megbízható adat áll rendelkezésre, politikai aktivitásukról, pártreferenciáikról eddig egyáltalán nem készültek kutatások. Pedig a magyar anyanyelvű roma közösség szavazatai már most is igen fontosak lennének ahhoz, hogy a Magyar Szövetség eséllyel célozhassa meg a parlamenti küszöböt, a csoport demográfiai súlyának növekedése miatt a jövőben pedig lényegében elengedhetetlenek lesznek.
Szlovákiában a június 8-i európai parlamenti választásokon 15 mandátum sorsáról döntöttek a választók. Ugyan csupán a választásra jogosultak harmada (34,38%-a) járult az urnák elé, ami az EU-átlag 51%-tól messze elmarad, ám még ez az eredmény is messze meghaladja a 2019-es – eddig rekordnak számító – 22,7%-os választási hajlandóságot.
Romániában 2024. június 9-tartották meg az európai parlamenti választásokat, melyen tisztán arányos, listás rendszerben dönthetett a 18 millió választásra jogosult állampolgár a 33 EP-mandátum sorsáról.