Irányt mutatunk!
VEKTOR Társadalomkutató Egyesület
Szlovákiában a június 8-i európai parlamenti választásokon 15 mandátum sorsáról döntöttek a választók. Ugyan csupán a választásra jogosultak harmada (34,38%-a) járult az urnák elé, ami az EU-átlag 51%-tól messze elmarad, ám még ez az eredmény is messze meghaladja a 2019-es – eddig rekordnak számító – 22,7%-os választási hajlandóságot.
A választási eredmények meglepetést hoztak, ugyanis a közvéleménykutatók a Smer–SD győzelmét jósolták, a legerősebb kormánypárt azonban csak a második lett. A választást az ellenzéki Progresszív Szlovákia nyerte 27,81%-kal, melynek listáját a révkomáromi születésű Ódor Lajos volt miniszterelnök vezette. Robert Fico pártja 24,76%-os eredményt ért el. A legnagyobb meglepetést a radikális Republika harmadik helye jelentette, az előzetes várakozásokat felülmúlva 12,5%-ot szereztek, ami két mandátumot jelent a számukra. A szélsőjobboldal sikere annak fényében is figyelemre méltó, hogy a 2023 őszén megrendezett parlamenti választáson a párt mindössze 4,5%-ot szerzett. Negyedik lett a kormányoldal második legnagyobb pártja, a Hlas, 7,18%-kal, ötödikként pedig a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) jutott be az Európai Parlamentbe, 7,14%-ot szerezve.
A 2024-es részvételi arányt mutató térképen jól látható, hogy a hagyományosan az átlag felett teljesítő nyugati, északnyugati járásokban ezúttal is nagyobb volt a szavazókedv, mint az ország többi részén. Országosan a pozsonyi választók voltak a legaktívabbak (46,7%), majd a Szenci járás lakosai következnek (43%). A magyarok által lakott járások szinte kivétel nélkül az országos részvételi átlag alatt teljesítettek. A Galántai, az Érsekújvári és a Lévai járások 30–31% körüli, a szlovákiai átlaghoz közelítő eredménye sem azt jelenti, hogy itt a magyar szavazók némileg aktívabbak lennének. Ugyanis a települési adatokból kirajzolódik, hogy a legtöbb esetben igaz az az állítás, hogy minél több magyar él egy településen, annál kisebb arányban járultak az urnákhoz a választók. A magyar többséggel rendelkező Dunaszerdahelyi járásban 28,6%, a Komáromiban 26,5% volt a részvétel. Sokatmondó tény, hogy az országos szinten a 10 legkisebb választói aktivitást mutató járásból 8 a déli járások közül került ki.
Országos szinten tehát jelentősen, közel 12 százalékponttal volt magasabb a részvétel a szlovákiai EP-választáson, mint 2019-ben. Ez a növekedés azonban jelentős területi különbségeket mutat.
A részvételi adatokból láthattuk, hogy a választók a nyugati, északnyugati járásokban voltak a legaktívabbak, nem meglepő módon az előző választáshoz képest is ezekben a járásokban mérhettük a legnagyobb arányú növekedést 2024-ben.
A déli járásokban a részvételi hajlandóság növekedése messze elmaradt az országos átlagtól. A tíz legkisebb növekedést felmutató járásból hét a magyarlakta járások közé tartozik. A nyugat-kelet különbség itt nem érvényesül, a Dunaszerdahelyi, vagy a Rimaszombati járás lakói ugyanannyira közömbösek voltak a választás iránt, mint a Tőketerebesi járás szavazói.
A Magyar Szövetség a júniusi EP-választáson 57 350 voksot szerzett, ami azt jelenti, hogy a szavazati joggal rendelkező felvidéki magyarok alig ötöde támogatta az etnikai pártot. A legtöbb szavazatot – nem meglepő módon – a Dunaszerdahelyi, a Komáromi és az Érsekújvári járásokban szerezte a Magyar Szövetség, ám az itt begyűjtött bő 27 ezer szavazat annak tükrében elenyésző, hogy ebben a három járásban él a legtöbb felvidéki magyar, nagyjából 155 ezer választókorú magyar nemzetiségű szlovák állampolgár.
Érdemes összevetnünk az előző EP-választáson az MKP és a 2019-re már jelentősen meggyengült Most-Híd együttes eredményét a Magyar Szövetség idei eredményeivel. A déli járásokban a két párt 2019-ben közel 70 ezer szavazatot szerzett, a Magyar Szövetség 57 ezret. A közel 20%-os különbség annak tükrében még jelentősebb, hogy 2024-ben jóval nagyobb volt a részvételi hajlandóság, mint 2019-ben.
Erdélyben 532 ezren szavaztak az RMDSZ-re, ami, ha szűken is, de önmagában elegendő lett volna a parlamenti küszöb átlépésére. A Kárpátokon túlról közel 45 ezer szavazat érkezett, azaz mintegy 10 ezerrel több, mint 2019-ben. Ellenben külföldről megfeleződött a szavaztok száma, kétezerrel kevesebb érkezett az RMDSZ listájára 2019-hez képest. A moldvai Bákó megye mellett (4540 szavazat) a déli Gorj (1738 voks) és Dolj megyében (3575 voks) is számottevő szavazatot kapott az RMDSZ-lista.
A fenti számok mind arra hívják fel a figyelmet, hogy választásról választásra csökken a felvidéki magyarok választókedve, illetve nő körükben a szlovák pártokra szavazók száma. Amennyiben a szlovákiai magyarok az országos részvételi aránynak (34,4%) megfelelő mértékben járultak volna az urnák elé, akkor a Magyar Szövetség könnyedén átlépte volna az 5%-os küszöböt.